avar kor, Karoling-kor, honfoglalás- és kora Árpád-kor
Tudományos önéletrajz:
Egyetemi tanulmányok, tanulmányi ösztöndíjak: 1989–1990, 1997, 2011: Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíja Giessen és München egyetemein 1980, 1982: Centro Italiano di Studi sull’Alto Medioevo Spoleto ösztöndíja 1970: Lomonoszov Egyetem, Moszkva 1968-73: ELTE Bölcsészettudományi Kar
1974-1980: Magyarország régészeti topográfiája, Békés megye 1.-2. kötetek területén régészeti terepbejárások végzése, leletanyagok korszak-meghatározása. A 2. kötetben (szarvasi járás) társszerzőként a szarmata kortól az avar kor végéig tartó időszak lelőhelyeinek és leletanyagának feldolgozása, új kerámiatípusok klasszifikálása,
a bevezető tanulmány korszakra vonatkozó részének és a címszavak megírása. A kötet 1989-ben jelent meg. E munkák „mellékterméke", hogy először sikerült tipológiailag különválasztanom az Alföld avar kor végi, 9. századi telepkerámiáját, aminek helyességét több kisebb ásatással ellenőriztem (2, 11, 22-23, 34). Ásatások: Endrőd-Szujókereszt, Endrőd-Rideg tanya, Kondoros, Brusznyicki tanya, - szarmata temető, késő szarmata telepobjektumok, Szarvas-Bezina - gepida kori ház, Örménykút-Sovány dűlő, Szarvas-Rózsás, Hunya-Csárdavölgy késő avar teleprészletek
2. Mikroregionális kutatások
Leletmentő ásatások a Kis-Balaton területén (1979-1987). Egy mikrorégió komplex településtörténeti kutatására (16, 18, 19, 21-22) ekkor nyílt először lehetőség Magyarországon, amin egy erre a feladatra szerveződött kutatócsoport egyik vezetőjeként vettem részt. Ennek során több 7. és 9. századi településrészletet és temetőt tártam fel,
közülük a legnagyobb települést Balatonmagyaród-Hídvégpusztán.
A Kis-Balatoni munkák befejezése után is együtt maradt kutatócsoport OTKA
támogatással az e térségtől nyugatra fekvő Kanizsa és Szévíz patakok medrének
településtörténeti kutatását végezte el (44), melynek eredményeiről röviddel
később két kötetben számolt be (4, 8, 11, 46-50). Ásatások: 1980-1987: Balatonmagyaród - Hídvégpuszta, Déli rév - Karoling-kori szolgálónépi falu (20 félveremház, egyéb gödrök, sütőkemencék), Balatonmagyaród-Fekete sziget (32 Karoling-kori telepobjektum), Balatonmagyaród- Homoki dűlő és Balatonmagyaród- Brúner szigetek (9. századi településnyomok), Balatonmagyaród-Kiskányavár (7-8. századi telepmaradványok), 1981-1984: Garabonc - Ófalu I-II Karoling-kori temetők (81 és 41 sír) és III. település 1985: Balatonmagyaród-Pusztaszentegyház - középkori templom, 1985-1987: Balatonmagyaród-Felső Kolon - Árpád-kori temető teljes feltárása, 1987: Zalakomár - Alsó Kolon - Karoling- és Árpád-kori település, A Mosaburg/Zalavár vonzáskörzetében fekvő Karoling-kori szolgálónépi temetőket embertani kiértékeléssel együtt 1992-ben tettem közzé (3, 31-33, 38, 67).
Hahóti mikroregionális kutatások (1986-1993). A Kis-Balatoni munkák befejezése után is együtt maradt kutatócsoport OTKA támogatással az e térségtől nyugatra fekvő Kanizsa és Szévíz patakok medrének településtörténeti kutatását végeztük el (44), melynek eredményeiről röviddel később két kötetben számoltunk be (4, 8, 11, 46-50). Ásatások: 1987: Alsórajk - Határi tábla, 9. századi birituális temető (35 sír), 1987-1990: Alsórajk-Kastélydomb, premontrei kolostortemplom és temető, 1988: Kilimán-Felső major, kora népvándorlás kori (5. század eleje) temető (22 sír), 1988: Gelsesziget - Karoling-kori teleprészlet, 1988: Hahót-Cseresznyés - Árpád-kori temetőrészlet
Csesztregi mikroregionális kutatások (1994-1995) a közös terepjárási munkálatok után - mivel népvándorlás és kora középkori lelőhelyre nem bukkantunk a kutatási területen - már csak elméletileg maradtam tagja a terület kutatását végző munkacsoportnak, a kutatási eredményeket közzétevő kötetben azonban a települési diszkontinuitás kérdésével részletesen foglalkozom (44-45, 76).
3. Avar-szláv temetők ásatása
Zalakomár birituális, avar-szláv temetőjének feltárása (1977-1982: 586 sír). A temetőt a 7. század elején egy részben szláv, részben avar tradíciójú közösség létesítette és használta a 7. század utolsó harmadáig, végéig. Ezek kései utódai a 8. század végén ugyanazon a helyen folytatták a temetkezéseket a 9. század közepe tájáig. Mindkét esetben birituálisan, tehát hamvasztásos és korhasztásos (csontvázas) módon temették el a halottakat
és sok más viseleti, temetkezési szokás is összeköti a két időszak
temetkezéseit. (5-7, 9, 15-16, 26-27, 67, 69, 72, 73).
Birituális késő avar kori temető ásatása Söjtör-Petőfi utcában (1984: 26 sír),
továbbá 7. és 9. századi, avar kori birituális temetők feltárása Kehida-Tsz
major (1987-1993: 302 sír) és Kehida-Fövenyes (1992-2001:141 sír) lelőhelyeken.
(35, 63, 65, 67)
4. Árpád-kori temetők ásatása
Pusztaszentlászló Árpád-kori temetőjének ásatása (1974-1976: 203 sír). A nyugati gyepű területén fekvő kora Árpád-kori település köznépi temetőjének Vándor Lászlóval együtt készített feldolgozása 1988-ban jelent meg. A közlemény újdonsága, hogy a sírok gondos dokumentálásával alkalmunk nyílt a köznépi viselet rekonstrukciójára. A leletanyagból kiemelkedő jelentőségű a nagyszámú ezüst dénár, a változatos anyagú S-végű karika és a rontáselhárítás céljából, ezüstlemezből készült ún. rovásírásos gyűrű (1, 4, 5, 7).
Balatonmagyaród-Felső Kolon, Árpád-kori temető ásatása (1985-1990: 553 sír).
Az első megyeszékhely, Colon civitas szolgálónépi temetője, a 11. század
elejétől a század közepéig, második harmadának végéig használták. Mellékletanyaga igen szegényes, néhány pénzérem I. István, I. András és I. Béla korából, S-végű karikaékszerek, néhány gyűrű, nyakperec, ingnyak-veret, egy ólomkereszt, gyöngynyakláncok, stb. jellemzik.
5. Mosaburg-Zalavár kutatása
A Karoling-birodalom legkeletibb provinciájában 840 táján létesített grófság központját a Dunától északra fekvő kisalföldi hazájából elűzött, s Karoling hűbéressé vált Priwina, és fia Chezil (Chozil) építette ki Zalavár-Várszigeten. A sziget kutatása a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelt kutatási programjaként 1946-tól folyamatosan zajlott, előbb Fehér Géza (1954-ig), majd Cs. Sós Ágnes vezetésével (1992-ig). 1994-től kutatócsoport létesült, amiben a korszakok régész szakemberein kívül (Karoling kor: Szőke Béla Miklós RI, Árpád-kor – középkor: Ritoók Ágnes MNM, késő középkor – kora újkor: Tomka Gábor MNM) a különböző természettudományok szakemberei is részt vesznek (antropológia: Évinger Sándor Természettudományi Múzeum Embertani Tára, archeozoológia: Vörös István, Bárány Annamária, MNM, kerámiavizsgálatok: Herold Hajnalka, Universität Wien, Institut für Ur- und Frühgeschichte, dendrokronológia: Grynaeus András). 1996-tól a sziget középső részén nagy felületen tártunk fel különböző települési objektumokat (nagyméretű, részben emeletes faépületek, kőből épített és földbe mélyített munkagödrök, tároló vermek, kővel és fával bélelt kutak, kő- és agyagkemencék), továbbá erődítések fa palánkjainak maradványait és templomokat a hozzájuk tartozó temetőkkel.
Az először az 1950-es években feltárt Árpád kori plébániatemplomot 1996-ban újra
feltártuk, mert a millecentenárium alkalmából alapjaiból rekonstruálva teljesen
felépítették. A templom körüli temetőt is teljesen feltártuk, a sírok száma az 50-es években kiásottakkal együtt összesen 691.
A 850-es évek közepén a salzburgi Liupram érsek különféle mesterembereket küldött Mosaburgba, hogy egy háromhajós, folyosókriptás zarándoktemplomot építsenek, melynek szentélyében egy kőből épített sírboltban temették el Hadrianus mártír mumifikálódott testét. A templom az 1980-as években vált ismertté Cs. Sós Ágnes ásatásának köszönhetően, de csak 1997-2000 között sikerült teljesen feltárnunk, majd az alapfalak szintjén helyreállítanunk (52- 62, 64, 66, 68, 70, 71, 74, 75, 77, 81, 86, 89, 91, 93, 94, 96-99). A templom körül a 9. században egy több száz síros, nagy kiterjedésű temető létesült. A temetőt használó népesség társadalmilag erősen differenciálódott, a leggazdagabbak családi sírcsoportjait közvetlenül a templom mellett kőkerítéssel, a szegényebbekét ettől távolabb fa palánkkal, végül pedig csak sövénnyel határolták körül. 2000-2006 között megtaláltuk a templom mellett nemcsak a korszak eddig ismert legnagyobb harangjának öntőgödrét és agyag öntőmintájának maradványait, de a színes és részben figurálisan festett üvegablakokat készítő műhelyt is (71). A Hadrianus templomtól délre napvilágra került két nagyobb, emeletes fa palota és néhány kisebb, kiszolgáló fa épület, egy kőlapokkal bélelt kút és egy egyhelyiséges boronaház maradványa, amelyek a salzburgi érsek mosaburgi szálláshelyét (Pfalz) alkották. 2007-2009 között a Hadrianus templomtól nyugatra egy nagyméretű, kővel bélelt kutat és egy fa oszlopos templomot tártunk fel. A templomot azzal a 840 táján épült Keresztelő Szt. János templommal azonosíthatjuk, amelyben Priwina grófságának pogány avar és szláv népességét megkeresztelték. 2011-ben egy nagyméretű világi épület, palota alapfalaira bukkantunk, amit Arnulf keleti frank uralkodó számára építhettek. Az ásatásokat az NKA támogatásával végezzük, a régebbi közöletlen ásatások és az újabb kutatások eredményeinek közzétételéhez OTKA-támogatással végezzük el az előkészítő munkákat (leltározás, rajzolás, fotózás, anyagvizsgálatok stb.), és készítjük el a katalógusokat.
6. Elméleti kérdések
Az ásatások mellett folyamatosan foglalkoztatnak a késő avar kor és a Karoling-kor régészeti emlékanyagának tipológiai és kronológiai kérdései, és ezek történeti vonatkozásai, mint a korszak női ékszerei (27), temetkezési szokásai (9, 29,72), egyes használati eszközei (12), asztali és konyhai edénykészlete (28, 81, 88),
az avar öv díszítési rendszerével és szerkezeti változásai, egyes kiemelkedő
művészeti emlék kapcsolatrendszere (1, 53, 56, 65, 87,90), a régészeti adatok és az írásos források összefüggései (3, 13, 17, 19-21, 26, 36, 59, 60, 62, 64, 78, 80, 86).
Tudományos közéleti tevékenység
2002- Antaeus, Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarum Hungaricae főszerkesztője 25 (2002), 26 (2003), 27 (2004), 28 (2005), 29-30 (2008), 31-32 (2010) 2003 –2006: OTKA Régészeti Bizottság tagja 2009-2010: MAB szakértője 2011 Bólyai ösztöndíj-bizottság szakértője 2012 MTA Régészeti Tudományos Bizottság tagja
Nyertes hazai pályázatok
1986-1990 Pannónia, Illyrikum és Észak-Itália kapcsolatai az őskortól a középkorig. Mikroregionális kutatások a Dunántúlon (Hahóti medence) (OTKA 777) 1990-1994 „Pannónia, Illyrikum és Észak-Itália kapcsolatai az őskortól a középkorig. Mikroregionális kutatások a Dunántúlon (Hahóti medence) (OTKA T 453) 1993 Beiträge zur Siedlungsgeschichte des Hahóter Beckens (SW-Ungarn) vom Neolithikum bis zum Mittelalter I. kötetre (OTKA E 012516) 1996 Beiträge zur Siedlungsgeschichte des Hahóter Beckens (SW-Ungarn) vom Neolithikum bis zum Mittelalter I. II. kötetre OTKA (T 019223) 1995-1998 Mosabur-Zalavár településtörténete (OTKA 18373) 1999 Hadrianus zarándoktemplom feltárására Nemzeti Örökség Programtól 2000 Hadrianus zarándoktemplom feltárására Nemzeti Örökség Programtól 2001 Hadrianus zarándoktemplom feltárására Nemzeti Örökség Programtól 1999-2002 Mosaburg-Salauar településtörténete (OTKA 30 638) 2002-2006 „Mosaburg/Zalavár”, OTKA (43 125) 2007-2011 „Mosaburg/Zalavár” OTKA (68 104) 2012-2015: „Mosapurc-Salauar” OTKA (100688)
Nyertes nemzetközi pályázatok
2002: Zalavári Karoling-kori üvegek természettudományos elemzése és közös kiértékelése, Prof. Dr. Karl Hans Wedepohl (Göttingen, Geochemisches Institut). 2003-2004: (+Falko Daim és Herold Hajnalka Institut für Ur- und Frühgeschichte Universität Wien) Stiftung Aktion Österreich–Ungarn-nál (53öu10): „Die Prunkkeramik der Karolingerzeit in Zentren der östlichen Randgebiete des Ostfrankenreichs” 2007-2008: (+Erik Szameit és Herold Hajnalka Institut für Ur- und Frühgeschichte Universität Wien) Stiftung Aktion Österreich–Ungarn-nál (66öu8): „Die sog. Gebrauchskeramik der Karolingerzeit im heutigen Österreich und Ungarn – archäologische und naturwissenschaftliche Untersuchungen” 2010: Geofizikai kutatások Zalavár-Várszigeten, Peter Milo (Brno, Ústav archeologie a muzeologie Masarykova univerzita v Brně – Institut of Archaeology and Museology. Masaryk University in Brno)
Bibliográfia
Könyv:
1. Szőke, B.M.(~ és Vándor L.) Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője (Árpádenzeitliches Gräberfeld von Pusztaszentlászló) Fontes ArchHung Budapest 1987 (188 oldal). recenziók: Mesterházy K. CommArchHung 1988 173-174; Kovács L.: Einige Ergänzungen zu einer wertvollen Monographie. ActaArchHung 42 (1990) 313 – 330.
2. Szőke, B.M.(~ és Jankovich B. D., Makkay J.) Magyarország Régészeti Topográfiája 8. Békés megye, A szarvasi járás IV. 2. Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 (501 old., 91 tábla)
3. Szőke, B.M.(~ und K. Éry, R. Müller, L.Vándor): Die Karolingerzeit im Unteren Zalatal. Gräberfelder und Siedlungsreste von Garabonc I-II und Zalaszabar-Dezsősziget. Antaeus 21. Budapest 1992. 482 old., 107 tábla, 2 térkép. recenzió: B. Kerman: Arheološki vestnik (Ljubljana) 45 (1994) 286–287.
4. Szőke, B.M.: (hrsg.): Archäologie und Siedlungsgeschichte im Hahóter Becken, Südwest-Ungarn. Von der Völkerwanderungszeit bis zum Mittelalter. Antaeus 23 (Budapest) 1996. 319 old., 156 tábla, 2 térkép.
Önálló kiadvány, kiállítási katalógus:
5. Szőke, B.M.(+ Vándor L.) Régészeti kutatások a Kis-Balaton térségében (Lelőhelykatalógus) Zalaegerszeg 1986. 31 lap
6. Szőke, B.M.: Die Awaren in Südwest-Ungarn. Sonderausstellung in Museen von Dessau und Prenzlau 1993. 16 old, 17 ábra.
7. Szőke, B.M.: Awaren und Slawen in Südwest-Ungarn. Sonderausstellung Gäubodenmuseum Straubing. 1994. 56 old., 35 ábra.
8. Szőke, B.M. és Vándor L. (szerk.): "A nagy utazás..." Kultúrák határán. Településtörténeti kutatások a Szévíz és Principális völgyében. Kiállítási vezető. Zalaegerszeg 1994. 25 old.
10. Szőke, B.M. (ed.): Á. Cs. Sós – Á. Salamon: Cemeteries of the Early Middle Ages (6th-9th c.) at Pókaszepetk. Budapest 1995. 246 old., 53 ábra, 166 tábla, 8 térkép.
11. Szőke, B.M.: (ed.): Archaeology and settlement history in the Hahót basin, South-West Hungary from the Neolithic to the Roman Age. Antaeus 22 (Budapest) 1995 (1996). 367 old., 33 ábra, 228 tábla.
Tanulmányok:
1. Szőke, B.M.: Über die späthellenistischen Wirkungen in der
spätawarenzeitlichen Kunst des Karpatenbeckens. Dissertationes Archaeologicae
Ser. II 3 Budapest 1974. 60–141.
2. Szőke, B.M.: Leletmentő ásatás az ún.
Teleki-laktanya udvarán (Eine Rettungsgrabung im Hofe der sog. Kaserne
"Teleki"). Arrabona 16 (1974) 75–99.
4. Szőke, B.M. (+ Vándor L.):
Pusztaszentlászló XI. századi temetője (előzetes jelentés) (Begräbnisstätte aus
dem XI. Jahrhundert in Pusztaszentlászló). Zalai Gyűjtemény 6 (1976) 141–155.
5. Szőke, B.M. (+ Vándor L.): Das Gräberfeld von Pusztaszentlászló aus dem
11. Jahrhundert. MittArchInst 6 (1976) 99–106.
6. Szőke, B.M. (+ T.
Szőnyi E., Tomka P.): Sondierungsgrabung in Győr-Káptalandomb. MittArchInst 6
(1976) 107–113.
7. Szőke, B.M.: Eine Bemerkung zur Technik der Riffelung
von S-Ringen. ActaArchHung 29 (1977) 287–289.
8. Szőke, B.M. (+ T. Szőnyi
E., Tomka P.): Ausgrabungen auf dem Káptalandomb in Győr. MittArchInst 8-9
(1978-79) 137–142.
9. Szőke, B.M.: Zur Problematik des Bestattungsritus
mit verstümmelten Rinderschädel des Typs von Sopronkőhida. ActaArchHung 31
(1979) 51–103.
10. Szőke, B.M.: A Kárpát-medence a magyar honfoglalás
előestéjén. Valóság 1979/12 1–12.
11. Szőke, B.M.: Zur awarenzeitlichen
Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes in Südost-Ungarn. ActaArchHung 32 (1980)
181–203.
12. Szőke, B.M.: Ein charakteristischer Gebrauchsgegenstand des
ostfränkischen Grenzgebietes: das Eisenmesser mit Knochengriff. ActaArchHung 34
(1982) 23–39.
13. Szőke, B.M.: Methodologische Bemerkungen zur Definition
der aus dem 9. Jahrhundert stammenden Denkmäler des Karpatenbeckens.
MittArchInst 10-12 (1982) 183–197.
14. Szőke, B.M. (+ H. Vaday A.):
Szarmata temető és gepida sír Endrőd-Szujókereszten (Ein sarmatisches Gräberfeld
und ein gepidisches Grab in Endrőd-Szujókereszt). ComArchHung (1983) 79–132.
15. Szőke, B.M. (+ Vándor L.): 8.–9. századi birituális temető Zalakomár
határában (Ein birituelles Gräberfeld aus dem 8.–9. Jh. in Zalakomár). Zalai
Gyűjtemény 18 (1983) 69–86.
16. Szőke, B.M.: Die Gräberfelder des 7.–10.
Jahrhunderts des südlichen Teils des Kis-Balaton. in: Interaktionen der
mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6.–10. Jahrhundert. Nitra 1984.
255–260.
17. Szőke, B.M.: Chronologischer Grundniss der Denkmäler des 9.
Jahrhunderts im Karpatenbecken. MittArchInst 14 (1985) 161–167. 18. Szőke,
B.M. (+ Vándor L.): Neue Ergebnisse der Ausgrabungen im Kis-Balaton-Gebiet. in:
F. Daim und H. Friesinger (hrsg.): Die Bayern und ihre Nachbarn. Teil 2. Wien
1985. 207–212.
19. Szőke, B.M.: Kora középkori tanulmányok I.
(Frühmittelalterliche Studien I) Zalai Gyűjtemény 25 (1986) 21–36.
20.
Szőke, B.M.: Kora középkori tanulmányok II. (Frühmittelalterliche Studien II)
Zalai Gyűjtemény 26 (1987) 47–64.
21. Szőke, B.M. (+ Vándor L.): Kísérlet
egy táji egység településtörténeti rekonstrukciójára (A Kis-Balaton programot
kísérő régészeti leletmentő ásatások (1980 – 1985) tapasztalatai (Versuch zur
siedlungsgeschichtlichen Rekonstruktion einer Landschaftseinheit. Erfahrungen
der archäologischen Rettungsgrabungen des Kis-Balaton-Programms 1980 – 1985).
Zalai Gyűjtemény 26 (1987) 83–100.
22. Szőke, B.M.: Südost-Ungarn im 9. Jahrhundert im Lichte der
Siedlungsforschungen. in: Труды V. Международного конгресса
археологов-славистов. т. 4. Киев1988. 199–204.
23.Сёке,Б. М.: О северной границе первого болгарского государства вIX. века, in:
Проблеми на прабългарската история и култура. София1989. 105–116.
24. Szőke,
B.M.: Einleitung, Awaren und Slawen, Früh- und Spätkarolingerzeit c. fejezetek
in: R. Müller (hrsg.): Sieben Jahrtausende am Balaton von der Ur- und
Frühgeschichte bis zum Ende der Türkenkriege. Mannheim-Oldenburg 1989–1990.
13–17, 71–96.
25. Szőke, B.M.: The question of continuity in the
Carpathian basin of the 9th century a.d. Antaeus 19–20 (1990–1991) 145–157.
26. Szőke, B.M.: Zur Geschichte der Awaren und Slawen in Südwest-Ungarn.
Zalai Múzeum 3 (1991) 9–17.
27. Szőke, B.M.: Die Beziehungen zwischen dem
oberen Donautal und Westungarn in der ersten Hälfte des 9. Jahrhunderts
(Frauentrachtzubehör und Schmuck). in: F. Daim (hrsg.): Awarenforschungen II.
Wien 1992. 841–968. recenzió: U. Fiedler: Acta Praehistorica et Archaeologica
26/27 (1994/95) 252–258.
28. Szőke, B.M.: 7. és 9. századi
településmaradványok Nagykanizsán (Siedlungsreste aus dem 7. und 9. Jahrhundert
in Nagykanizsa, SW-Ungarn). Zalai Múzeum 4 (1992) 129–167.
29. Szőke,
B.M.: Das karolingerzeitliche Gräberfeld von Sárvár-Végh malom. CommArchHung
1992. 125–158.
30. Szőke, B.M.: Die landschaftsgeschichtliche
Verhältnisse im unteren Zalatal. in: Szőke, B.M. und K. Éry, R. Müller, L.
Vándor: Die Karolingerzeit im Unteren Zalatal. Gräberfelder und Siedlungsreste
von Garabonc I-II und Zalaszabar-Dezsősziget. Antaeus 21. Budapest 1992. 33–39.
31. Szőke, B.M.: Karolingerzeitliche Gräberfelder I-II von Garabonc-Ófalu.
in: Szőke, B.M. und K. Éry, R. Müller, L. Vándor: Die Karolingerzeit im Unteren
Zalatal. Gräberfelder und Siedlungsreste von Garabonc I-II und
Zalaszabar-Dezsősziget. Antaeus 21. Budapest 1992. 41–203.
32. Szőke,
B.M. (+ Vándor L.): Katalog der Gräber von Garabonc-Ófalu I-II. in: Szőke, B.M.
und K. Éry, R. Müller, L. Vándor: Die Karolingerzeit im Unteren Zalatal.
Gräberfelder und Siedlungsreste von Garabonc I-II und Zalaszabar-Dezsősziget.
Antaeus 21. Budapest 1992. 205–261.
33. Szőke, B.M.: Siedlungsobjekte von
Garabonc-Ófalu I und III. in: ~ und K. Éry, R. Müller, L. Vándor: Die
Karolingerzeit im Unteren Zalatal. Gräberfelder und Siedlungsreste von Garabonc
I-II und Zalaszabar-Dezsősziget. Antaeus 21. Budapest 1992. 263–269.
34.
Szőke, B.M.: A 9. századi Nagyalföld lakosságáról. in: Lőrinczy G. (szerk.): Az
Alföld a 9. században. Szeged 1993. 33–43.
35. Szőke, B.M.: A
népvándorlás kor és a korai középkor története Nagykanizsán és környékén
(History of the Migration Period and the Early Middle Ages in Nagykanizsa and
its surroundings) in: Béli J., Rózsa M. és Rózsa-Lendvai A. (szerk.):
Nagykanizsa, városi monográfia I. Nagykanizsa 1994. 145–214.
36. Szőke,
B.M.: A Kárpát-medence a 9. században. in: Kovács L. (szerk.): Honfoglalás és
régészet. Budapest 1994. 77–84.
37. Szőke, B.M.: Karoling-kori szócikkek
in: Kristó Gy. (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9.–14. század) Budapest
1994.
39. Szőke, B.M.: Avari e Slavi. in: Gli avari, un popolo
d'Europa. Udine 1995. 49–55.
40. Szőke, B.M.: Avar kor, in: Költő L. –
Vándor L. (szerk.): Évezredek üzenete a láp világából (Régészeti kutatások a
Kis-Balaton területén 1979–1992). Kaposvár-Zalaegerszeg 1996. 104–108.
41. Szőke, B.M.: Az avar kor vége, in: Költő L. – Vándor L. (szerk.): Évezredek
üzenete a láp világából (Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén 1979-1992).
Kaposvár-Zalaegerszeg 1996. 108–113.
42. Szőke, B.M.: Karoling-kor in:
Költő L. – Vándor L. (szerk.): Évezredek üzenete a láp világából (Régészeti
kutatások a Kis-Balaton területén 1979-1992). Kaposvár-Zalaegerszeg 1996. 123 –
135.
43. Szőke, B.M.: A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben
(Csesztreg és környékének településtörténeti kérdései a római megszállástól a
magyar államalapításig) in: Vándor L. (szerk.): Fejezetek Csesztreg
történetéből. Zalaegerszeg 1996. 21–32.
44. Szőke, B.M.: Borderland of
cultures. Settlement history research in the Hahót Basin (Aims, methods,
results) in: Szőke, B.M. (ed.): Archaeology and settlement history in the Hahót
basin, South-West Hungary from the Neolithic to the Roman Age. Antaeus 22
(Budapest) 1995 13–34.
45. Szőke, B.M.: A Muravidék kora középkori
története (The Mura Region in the Early Middle Ages), in: J. Balažic – L. Vándor
(red.): Ljudje ob Muri – Népek a Mura mentén – Völker an der Mur – Ljudi uz
Muru. Murska Sobota – Zalaegerszeg 1996. 65–82. 46. Szőke, B.M.: Das
völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Kilimán-Felső major. in: Szőke, B.M.
(hrsg.): Archäologie und Siedlungsgeschichte im Hahóter Becken, Südwest-Ungarn.
Von der Völkerwanderungszeit bis zum Mittelalter. Antaeus 23 (Budapest) 1996.
29–59.
47. Szőke, B.M.: Das birituelle Gräberfeld aus der Karolingerzeit
von Alsórajk-Határi tábla. in: Szőke, B.M. (hrsg.): Archäologie und
Siedlungsgeschichte im Hahóter Becken, Südwest-Ungarn. Von der
Völkerwanderungszeit bis zum Mittelalter. Antaeus 23 (Budapest) 1996. 61–146.
48. Szőke, B.M.: Siedlungsreste und Gräber aus dem frühen Mittelalter von
Gelsesziget, Börzönce und Hahót-Cseresznyés. in: Szőke, B.M. (hrsg.):
Archäologie und Siedlungsgeschichte im Hahóter Becken, Südwest-Ungarn. Von der
Völkerwanderungszeit bis zum Mittelalter. Antaeus 23 (Budapest) 1996. 167–181.
49. Szőke, B.M.: Die Prämonstratenserpropstei von Alsórajk-Kastélydomb. in:
Szőke, B.M. (hrsg.): Archäologie und Siedlungsgeschichte im Hahóter Becken,
Südwest-Ungarn. Von der Völkerwanderungszeit bis zum Mittelalter. Antaeus 23
(Budapest) 1996. 251–305.
50. Szőke, B.M.: Das völkerwanderungszeitliche
Gräberfeld von Kilimán-Felső major, Kom. Zala (SW-Ungarn). Zalai Múzeum 6 (1996)
35–45.
51. Szőke, B.M.: Plaga orientalis (A Kárpát-medence a honfoglalás
előtti évszázadban). in: Veszprémy L. (szerk.): Honfoglaló őseink. Budapest
1996. 11–44.
52. Szőke, B.M.: A Karoling-kori Kárpát-medence a régészet
tükrében. Életünk 1996/6-7. 599–633.
53. Szőke, B.M.: A korai középkor
hagyatéka a Dunántúlon. Ars Hungarica 1998/2 (1999) 257–319.
54. Szőke,
B.M.: Karoling grófság a Balaton mellett, Mosaburg-Zalavár. História 1999/5-6
10–12.
55. Szőke, B.M.: A Dunántúl lakossága és a honfoglaló magyarok.
in: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia
Tatabánya-Esztergom 1996. május 28–31. Tudományos Füzetek 11. Komárom-Esztergom
megyei Múzeumi Szervezet. Tata. 1999. 73–103.
56. Szőke, B.M.: Neue
Ergebnisse der Ausgrabungen in Mosaburg-Zalavár (West-Ungarn) in: Zwischen
Byzanz und Abendland. Pliska, der östliche Balkanraum und Europa im Spiegel der
Frühmittelalterarchäologie. Frankfurt am Main 1999. 23–26.
57. Szőke,
B.M.: Das Karpatenbecken zur Zeit der Landnahme (Politische, kulturelle und
ethnische Voraussetzungen). in: „Europas Mitte um 1000“ Beiträge zur Geschichte,
Kunst und Archäologie. hrsg. A. Wieczorek – H.-M. Hinz. Stuttgart 2000. Bd. 1.
213–216.
58. Szőke, B.M.: Die karolingische Civitas Mosaburg. in:
„Europas Mitte um 1000“ Beiträge zur Geschichte, Kunst und Archäologie. hrsg. A.
Wieczorek – H.-M. Hinz. Stuttgart 2000. Bd. 1. 217–220.
59. Szőke, B.M.:
A Kárpát-medence a honfoglalás korában (Politikai, kulturális és etnikai
előfeltételek). in: Európa közepe 1000 körül. Történelmi, művészeti és régészeti
tanulmányok. szerk. A. Wieczorek – H.M. Hinz. Stuttgart 2000. 133–135.
60. Szőke, B.M.: Mosaburg – egy Karoling-kori civitas. in: Európa közepe 1000
körül. Történelmi, művészeti és régészeti tanulmányok. szerk. A. Wieczorek –
H.M. Hinz. Stuttgart 2000. 136–138.
61. Szőke, B.M.: Mosaburg – Zalavár.
in: Vándor L. (szerk.): Zala megye ezer éve. Zalaegerszeg 2000. 25–30.
62. Szőke, B.M.: A keresztény térítés kezdetei Pannóniában a Karoling korban (A
petőházi Cundpald kehely és a sopronkőhidai temető helye és szerepe). Soproni
Szemle 2000/4. 310–342.
63. Szőke, B.M.: Das archäologische Bild der
Slawen in Südwestungarn. in: Slowenien und die Nachbarländer zwischen Antike und
karolingischer Epoche. Anfänge der slowenischen Ethnogenese (Slovenija in
sosednje dežele med antiko in karolinško dobo. Začetki slovenske etnogeneze)
hrsg. Rajko Bratož. Ljubljana 2000. Bd. I. 477–505.
64. Szőke, B.M.:
Mosaburg/Zalavár a Karoling-korban. in: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a
középkori Magyarországon. szerk. Takács I. Pannonhalma 2001. 21–34 (Paradisum
plantavit. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Mosaburg/Zalavár during
the Carolingian Period 573–580)
65. Szőke, B.M.: Egy avar kori indavirág
(Késő avar kori övgarnitúra Zalaegerszeg-Ola, Új kaszárnya területéről). Eine
awarenzeitliche Rankenblume. Eine spätawarenzeitliche Gürtelgarnitur aus
Zalaegerszeg-Ola, auf dem Gebiet der Neuen Kaserne [Új Kaszárnya]) Zalai Múzeum
10 (2001) 103–140.
66. Szőke, B.M.: Christliche Denkmäler in Pannonien
aus der Karolingerzeit. Zalai Múzeum 11 (2002) 247–266.
67. Szőke, B.M.:
Avar kori központok a határ mentén. in: Vándor L. (szerk.): Központok a Zala
mentén. A Göcseji Múzeum állandó kiállítása. Zalaegerszeg 2002. 65–87.
68. Szőke, B.M.: Mosaburg/Zalavár. in: Vándor L. (szerk.): Központok a Zala
mentén. A Göcseji Múzeum állandó kiállítása. Zalaegerszeg 2002. 89–124.
69. Szőke, B.M.: Kései avar kor, in: Visy Zs. et al. (szerk): Magyar régészet az
ezredfordulón. Budapest 2003. 308–312.
70. Szőke, B.M.: A Karoling-kor,
in: Visy Zs. et al. (szerk): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest 2003.
312–317.
71. Szőke, B.M. (+ K. H. Wedepohl – A. Kronz): Silver-Stained
Windows at Carolingian Zalavár, Mosaburg (Southwestern Hungary). Journal of
Glass Studies 46 (2004) 85–104.
72. Szőke, B.M.: Archäologische Angaben
zu den ethnischen Verhältnissen Pannoniens am Anfang der Karolingerzeit, in: G.
Fusek (red.): Zborník na počesť Dariny Bialekovej. Nitra 2004, 371–382.
73. Szőke, B.M.: The Late Avar Period (turn of the 7th – 8th centuries – 811),
in: Zs. Visy: Hungarian archaeology at the turn of the Millennium, Budapest 2003
[2004] 308–312.
74. Szőke, B.M.: Mosaburg/Zalavár – szócikk a The Oxford
Dictionary of the Middle Ages (2003) számára
75. Szőke, B.M.: The
Carolingian Period (811–896), in: Zs. Visy: Hungarian archaeology at the turn of
the Millennium, Budapest 2003 [2004] 312–317.
76. Szőke, B.M.: A határ
fogalmának változásai a korai középkorban (Adatok a Kerka-vidék kora középkori
településtörténetéhez) (Changes in the concept of border in Early Medieval
Period – Some data to the settlement history of the Kerka region). Zalai Múzeum
13 (2004) 161–176.
77. Szőke, B.M.: Templom, egyén és közösség a
Karoling birodalom keleti peremterületén (Church, individuals and community on
the eastern periphery of the Carolingian empire), in: Ritoók Á. – Simonyi E.
(szerk.): „a halál árnyékának völgyében járok” (A középkori templom körüli
temetők kutatása) Opuscula Hungarica 6 Budapest 2005. 19–30.
78. Szőke,
B.M.: Az avar – frank háborúk kezdete (The beginning of wars between Avars and
Franks). Zalai Múzeum 14 (2005) 233–244.
79. Szőke, B.M.: Borders, Border
Defences and Border Guards in the Early Middle Age (The Kerka Valley in the
Migration Period and in the Early Middle Ages) Antaeus 28 (2005) 117–142.
80. Szőke, B.M.: Nagy Károly hadjárata az avarok ellen 791-ben (Feldzug
Karls des Großen gegen die Awaren im Jahre 791). Arrabona 44 (2006) 497–522.
81. Szőke, B.M.: New Findings of the Excavations in Mosaburg/Zalavár
(Western Hungary). in: Joachim Henning (ed.): Post-Roman Towns, Trade and
Settlement in Europe and Byzantium. vol. 1. The Heirs of the Roman West. Berlin
– New York 2007. 411–428.
82. Szőke, B.M.: A Balaton déli partvidéke és a
Dél-Dunántúl a népvándorlás korában (5.-9. század). in: Gördülő idő, Régészeti
feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi
között. 2007. 47–53.
83. Szőke, B.M.: Bepecsételt díszű kiöntőcsöves
edény Zamárdiból. in: Gördülő idő, Régészeti feltárások az M7-es autópálya
Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. 2007. 72–73.
84.
Szőke, B.M.: Migration period settlement history of the Little Balaton region.
in: Cs. Zatykó – I. Juhász – P. Sümegi: Environmental Archaeology in
Transdanubia. VAH 20. Budapest 2007. 128–150.
85. Szőke, B.M.: Migration
period settlement history of the Hahót Valley. in: Cs. Zatykó – I. Juhász – P.
Sümegi: Environmental Archaeology in Transdanubia. VAH 20. Budapest 2007.
219–224.
86. Szőke, B.M.: Zalavár. Reallexikon der Germanischen
Altertumskunde (hrsg. von H. Beck – D. Geuenich – H. Steuer), Bd. 35 Berlin –
New York, 2007. 834–842.
87. Szőke, B.M.: Veränderungen in der Struktur
des awarischen Gürtels. Antaeus 29-31 (2008) 175–214.
88. Szőke, B.M.:
Kora avar kori veremház Balatonmagyaród – Hídvégpusztán, Zalai Múzeum 17 (2008)
7–15.
89. Szőke, B.M.: Pannonien in der Karolingerzeit, Bemerkungen zur
Chronologie des frühmittelalterlichen Fundmaterials in Westungarn. Schild von
Steier, Beiheft 4 (2008) 41–56.
90. Szőke, B.M.: Der Cundpald Kelch. Wege
und Umwege in der Forschung. ActaArchHung 59 (2008) 347–366.
92.
Szőke, B.M.: Die westlichen Beziehungen des Karpatenbeckens im 9. Jahrhundert.
Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland Heft Sigel WAB „Der pannonische
Raum um die Jahrtausendwende (vom 9. bis zum 12. Jahrhundert”. Schlaininger
Gespräche 1996. Eisenstadt 1998 (2008) im Druck (41. 475 karakter)
93.
Szőke, B.M.: Karolingische Kirchenorganisation in Pannonien, in: U. von Freeden
– H. Friesinger – E. Wamers (hrsg.): Glaube, Kult und Herrschaft. Phänomene des
Religiösen im 1. Jahrtausend n. Chr. in Mittel- und Nordeuropa. Akten des 59.
Internationalen Sachsensymposions und der Grudprobleme der frühgeschichtlichen
Entwicklung im Mitteldonauraum. Römisch-Germanische Kommission, Frankfurt a.M.
Eurasien-Abteilung, Berlin des Deutschen Archäologischen Instituts, Kolloquien
zur Vor- und Frühgeschichte Bd. 12. Bonn 2009. 395–416.
94. Szőke B. M.:
Excavations, in: Darázsy, B. (ed.): Fifty years of the Archaeological Institute
of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest 2010. 196–241.
95. Szőke,
B. M.: Eine Kirchenfamilie von Mosapurc/Zalavár (Ungarn). Neue Ergebnisse zur
Kirchenarchäologie in Pannonien, in: Krohn, N. und Alemannisches Institut
Freiburg i. Br. e. V. (hrsg.): Kirchenarchäologie heute. Fragestellungen –
Methoden – Ergebnisse. Freiburg 2010. 561–585.
96. Szőke, B.M.: Mosaburg
– ein Zentrum der Klein-Balaton-Region und seine Beziehungen zu
Keszthely-Fenékpuszta, in: O. Heinrich-Tamaska – P. Straub (hrsg.):
Keszthely-Fenékpuszta im Spiegel der Jahrtausende – Keszthely-Fenékpuszta az
évezredek tükrében. Leipzig –Zalaegerszeg 2009. 93–100.
97. Szőke, B.M.:
Beziehungen zwischen Keszthely-Fenékpuszta und Mosaburg/Zalavár in der
Karolingerzeit, in: Heinrich-Tamáska, O. (Hrsg.): Keszthely-Fenékpuszta im
Kontext spätantiker Kontinuitätsforschung zwischen Noricum und Moesia. Castellum
Pannonicum Pelsonense Bd. II. Budapest - Leipzig - Keszthely - Rahden 2010.
431–463.
98. Szőke, B.M.: Karoling-kor. Kr. u. 830/840 – 10. század
eleje, in: Straub, P. (szerk.): Zala megye régészeti kincsei, válogatás a
legszebb leletekből. Zalaegerszeg 2010.
99. Szőke, B. M.:
Mosaburg/Zalavár und Pannonien in der Karolingerzeit. Antaeus 31–32 (2010) 9–52.
LETÖLTÉS
100. Szőke, B.M.: Die Donau und die letzten Tage des awarischen Khaganats,
in: Ten Thousand Years Along the Middle Danube. VariaArchHung 26 (2011) 271–300.
LETÖLTÉS
Recenziók:
1. Szőke B.M.: Gy. Török: Sopronkőhida IX. századi
temetője (Das Gräberfeld von Sopronkőhida aus dem IX. Jahrhundert) Englische
Zusammenfassung 107-116. S. Bökönyi: Untersuchungen am Tierknochenmaterial des
Gräberfeldes 117-130. Fontes Archeologici Hungariae Budapest 1973. 68 S., 36
Taf. in: ActaArchHung 27 (1975) 232-235.
2. Szőke B.M.: I. Dienes: A
honfoglaló magyarok (Die Ungarn zur Zeit der Landnahme) Budapest, Corvina Verlag
1974. II. Auflage. 86 S. 76 Phototafeln, 27 Textbilder. in: ActaArchHung 27
(1975) 235.
3. Szőke B. M.: M. Kostelniková: Velkomoravský textil v
archeologických nálezech na Moravě (Großmährische Textilien in archäologischn
Funden aus Mähren). Studie Archeologického Ústavu Československé Akademie Věd v
Brně. Praha Academia 4 (1972) 54 S. 12 Phototafeln. Auszug Deutsch. in:
ActaArchHung 27 (1975) 264-265.
4. Szőke, B.M.: K. Ludikovský – R.
Snášil: Mladohradištní kostrové pohřebiště ve Velkých Hostěrádkách (o. Břeclav).
Studie AÚČAV v Brně, Ročnik II.4. Praha, Academia 1974. 103 S., 1-12. Abb.
I-VIII. Taf. in: ActaArchHUng 29 (1977) 468–470.
5. Szőke, B.M.: B.
Kavánová: Slovanské ostruhy na území Československa. Studie AÚČAV v Brně, Ročnik
IV.3. Praha Academia 1976. 104. S. 20 Taf. in: ActaArchHung 31 (1979) 462–463.
6. Szőke, B.M.: Gy. Nováki - Gy. Sándorfi - Zs. Miklós: A Börzsöny hegység
őskori és középkori várai (Urzeitliche und mittelalterliche Burgen im
Börzsöny-Gebirge). Fontes ArchHung 1979. 125 S., 32 Abb., 1. Beigabe. in:
ActaArchHung 32 (1980) 467 - 468.
7. Szőke, B.M.: Corpus archäologischer
Quellen zur Frühgeschichte auf dem Gebiet der Deutschen Demokratischen Republik
(7. bis 12. Jahrhundert) J. Herrmann und P, Donat hrsg. 3. Lieferung (Textband
und Tafelband) Berlin 1979. 378 S., 82 Abb. 114 Taf. in: ActaArchHung 34 (1982)
441–442.
8. Szőke, B.M.: V. Budinský-Krička: Král’ovský Chlmec, záhranný
výskum na slovanskom mohylníku. Materialia Archaeologica Slovaca t.II. Nitra
AUSAV 1980. 114S. 21 Abb. 28 Taf. in: ActaArchHung 34 (1982) 443–444.
9.
Szőke, B.M.: Archäologische und naturwissenschaftliche Untersuchungen an
ländlichen und frühstädtischen Siedlungen im deutschen Küstengebiet vom 5.
Jahrhundert v. Chr. bis zum 11. Jahrhundert n. Chr. Bd. I. Ländliche Siedlungen
hrsg. G. Kossack, K-E. Behre und P, Schmid. Bd. 2. Handelsplätze des frühen und
hohen Mittelalters. hrsg. von. H. Jankuhn, K. Schietzel, H. Reichstein. Deutsche
Forschungsgemeinschaft Acta humaniora Weinheim 1984. 461+453 S, 136+205 Abb. in:
ActaArchHung 43 (1991) 227–235.
10. Szőke, B.M.: J. Werner: Der
Schatzfund von Vrap in Albanien. Beiträge zur Archäologie der Awarenzeit im
mittleren Donauraum, mit einem Anhang von P. Stadler. Studie zur Archäologie der
Awaren 2. Denkmalschriften Bd. 184. Wien 1986. 86 S, 22. Abb, 32 Taf. 1 Karte.
in: ActaArchHung 43 (1991) 236–238.
11. Szőke, B.M.: Welt der Slawen.
Geschichte, Gesellschaft, Kultur. (Hrsg.) J. Herrmann. Leipzig – Jena – Berlin,
Urania Verlag 1986. 328. S. 350. Abb. in: ActaArchHung 43 (1991) 239–241.
12. Szőke, B.M.: Falko Daim – Ernst Lauermann (Hrsg.): Das frühungarische
Reitergrab von Gnadendorf (Niederösterreich). Monographien des
Römisch-Germanischen Zentralmuseums Band 64. Verlag des Römisch-Germanischen
Zentralmuseums, Mainz 2006. 308 S. Germania, im Druck (10.655 karakter)