A nemzetközi és a hazai római korral
foglalkozó régészeti kutatás sokáig
a "magas kultúra" hagyatékára irányult, a
bennszülött lakosság emlékanyaga az
érdeklődés perifériájára szorult.
Az utóbbi évek nyugat-európai kutatása
növekvő figyelmet szentel a késő kelta - római kori
időszak bennszülött lakosságának, melynek
kulturális hagyománya leginkább a
kerámiaművességen keresztül ragadható meg.
Az Esztergom környéki mikrorégió és a
pátyi telepanyag feldolgozása során
kirajzolódott, hogy a római kori kézzel
formált kerámia esetében egy lokálisan
sajátos jegyekkel rendelkező és
behatárolható körzetek szerint változó
anyagcsoportról van szó, ahogy ezt az ethnoarcheologia
találóan definiálja, regionálisan
eltérő technológiai nyelvezetekkel ("Keramikprovinzen")
állunk szemben.
A technológiai nyelvezet alatt azt a területileg
behatárolható technológiai hagyományt
értjük, ami a kerámiaanyag eltérő
1. formakincsében és formaadásában,
2. a díszítés tendenciájában,
3. soványítási módjában
4. az égetés jellegében nyilvánul meg.
A korábbi feldolgozásokban gyakorta megjelenő
állásponttal szemben a kézzel formált
edények nem egy alacsony szociális fejlettségi
szinten élő társadalmi csoportot jellemeznek és
nem egyetlen etnikai csoport gyártmányai.
Funkcionálisan elkülönülő
edénycsoportról van szó, amit mindennapi konyhai
használatra szántak, ehhez igazodik az edények
technológiája és a formaspektruma egyaránt
(Gebrauchstöpferei).
Kutatásunk célja a pannoniai kerámiakörzetek feltérképezése.
2. Terra sigillata leletek forma és műhely szerinti
meghatározása, továbbá az egyes
leletanyagokon belüli szerepük értékelése
Ehhez a témakörhöz kapcsolódik
Horváth F. szakdolgozata, amiben a lussoniumi katonai
tábor legkorábbi terra sigillatáit dolgozta fel. A
műhelyek és a gyártmányok időrendjének
ismeretében a fenti leletanyag kulcsfontosságú az
egyes lelőhelyek kronológiájának
kidolgozásában. A lussoniumi anyagfeldolgozás
lehetőséget nyújtott arra, hogy áttekintsük
Pannonia provincia létrejöttének
problémakörét. A feldolgozott pannonia lelőhelyek
terra sigillata anyaguk és a jellegük alapján
változatos képet tárnak elénk:
Sárvár magángyűjtemény,
Almásfüzitő-vicus, Baracs-castellum. További
tartományon belüli lelőhelyek az anyaggyűjtés
fázisában: Balatonlelle, Balatonszemes, Ordacsehi,
Zamárdi, Dunaszekcső, Intercisa, Savaria-Iseum, Tát.
A kutatás másik jelentős bázisát a
tartományon túli telepekről származó
sigillata edények alkotják. A barbaricumból
ismertté váló birodalmi gyártmányok
jelentős hányadát a terra sigillata edények teszik
ki. A fenti anyagcsoportot a kutatás a
római–barbár kapcsolatok jellegének
és intenzitásának vizsgálata mellett, a
telepek abszolút és relatív időrendjének
meghatározásában sem nélkülözheti.
A provincián kívüli területek terra sigillata
leleteinek jelentős számbeli növekedése
egyértelműen az utóbbi évtized nagyfelületű
feltárásainak köszönhető. A korábbi
áttekintések jórészt
szórványleletekre és a kisfelületű
ásatások anyagára hagyatkozhattak. A 2/a út
nyomvonalán ismertté váló
Vác–Csörögi-rétről 110, az M5-ös
autópálya megelőző feltárásai során
Üllő telepéről 763 eddig katalogizált darab
került elő. További barbaricumi lelőhelyek:
Kompolt-Kistér, Újhartyán,
Kecskemét-Belsőnyír (feldolgozott), Kiskundorozsma,
Salgótarján (adatgyűjtés).
3. Kutatások Almásfüzitő vicusában.
Az egykori Timföldgyár VII. számú
iszaptároló kazettája melletti részen, az
egykori római vicusban, Almásfüzitő
Önkormányzata és Képviselőtestülete
támogatásával 1998 óta több
éven át végeztünk kutatást. A
feltárt terület objektumai: a kőépületek, a
vízelvezető árkok, utak, lakógödrök,
valamint a kutak anyaga egy többperiódusú
település életébe nyújt
betekintést. Miután a település
Dunához közelebb fekvő, északi részét
egykori lakói a 4. század első felében
felhagyják, a 4. század 2. harmadától az
egykori katonafalu területe temetőül szolgál
tovább, amit a korábbi objektumokba beásott
sírok tanúsítanak.
A késő római időszakot a temetkezési rítus
gazdagsága jellemzi: a melléklet nélküli
sírok mellett megjelennek az üveg, a korsó, az
érem, továbbá az ékszer
mellékletekkel kísért sírok. Az egyszerű
földsírok mellett a koporsós, a tégla, a
kővel kirakott, illetve a kőből épített változatok
egyaránt előfordulnak, továbbá a
szarkofágos temetkezés is igazolt.
Örvendetes, hogy két esetben hamvasztásos
temetkezésre utaló nyomokat és leletegyüttest
is sikerült megfigyelnünk. Két gödör anyaga
alapján az is beigazolódott, hogy már a
római kort megelőzően, az őskorban - a Furchenstich
kerámia időszakában - is lakták a vizekben gazdag,
megtelepedésre kiválóan alkalmas területet. Az
eddigi kutatásokról szóló rövid
áttekintés a település honlapján
olvasható.
4. Kontinuität und Migration in und um
Keszthely-Fenékpuszta von der Spätantike bis zum 9. Jh.
(Együttműködés GWZO, Universität Leipzig) –
DFG-Projekt
A DFG által finanszírozott, a lipcsei egyetem
Geisteswissenschaftliches Zentrum für Osteuropa és az
Intézet között létrejött kutatási
együttműködés érdeklődésének
középpontjában a Balaton délkeleti
csücskében fekvő keszthely-fenékpusztai erőd
áll (Pannonia Prima), ami a késő római
időszaktól a 9. századig gazdag leletanyagot
kínál. Az interdiszciplináris jellegű
kutatásba számos hazai és nemzetközi
intézmény munkatársa kapcsolódik be. Az MTA
Régészeti Intézet római koros
munkatársaként a leltározott késő
római kerámiaanyag felvételét
végzem. A több mint 125 évre visszatekintő
feltárások anyagából elsősorban azokra az
objektumokra koncentrálunk, melyek kronológia
szempontjából döntő információkat
hordozhatnak.
A feldolgozást Erdélyi István 1983-as
ásatási anyagával indítottuk, jelenleg
pedig a horreum és a bazilika között ásott
kút (keltezése: Kr. u. 455), valamint a Barkóczi
László által feltárt horreum
anyagával folytatjuk a munkát. Az utóbbi
építmény alsó
padlószintjéről, ami az erődbeli "C" periódus
pusztulási rétegének felel meg (Sági
Károly keltezése alapján Kr. u. 380–455),
jelentős mennyiségű leletanyag került elő.
A leletanyaghoz elsősorban a római kor szemszögéből
közelítünk. Az edények formai jegyei
kapcsán azt vizsgáljuk, hogy az adott forma a
római formavilágban gyökerezik vagy egy külső
kultúrkör hatásával számolhatunk.
A kerámiára koncentrálva egy korai és egy
kései csoportot lehet elkülöníteni, az előbbi
formakincse szoros kapcsolatot mutat a római
edényspektrummal, az idegen eredetű formák inkább
egy relativ kései periódusra tehetők.
A 4-5. század időszakában a mázas edények
divatja hamarabb hagy alá, mint a besimított
árué (Scarbantia, Arrabona-Phase 2, alig van benne
mázas). Ezt a jelenséget tapasztaljuk akkor is, ha az
Erdélyi 10. munkahely anyagát összevetjük a
horreummal, a mázas aránya hasonló szinten marad,
de a besimított példányok száma jelentősen
emelkedik.
A kerámia alátámasztja azt a
vélekedést, hogy a 4-5. században a limes
átszervezésével a Duna jobb oldalán
újabb népcsoportok jelennek meg, ami a
közép-Duna-medencében
barbarizálódáshoz és egyben
homogenizálódáshoz vezet.
Ásatási tevékenység:
1998–2003, 2007: Ásatás vezetése
Almásfüzitő vicusában. Évenkénti
kiállítás rendezése a
Közösségi Házban
2006–2007 Római kori villa ásatása Szebény határában (M6/10. lh.)
2008: Paks-Gyapa M6/TO-033. Konzulens, Dunaszentgyörgy-Tengelic M6/TO-019. Konzulens
Szakmai életrajz
Horváth Friderika (Celldömölk, 1970).
Tanulmányok:
1988–1993 Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs, történelem–orosz szak
1989–1993 Régészeti specializáció Dr. Visy Zsolt vezetésével
1993 Diplomamunka: Pannonia megszállásnak
kérdése a terra sigillata anyag tükrében.
Témavezető: Dr. Visy Zsolt
1993 Történelem szakos középiskolai tanári diploma (Nr. 110/1993)
1993–1994 10 hónapos DAAD ösztöndíj
(Universität Passau am Lehrstuhl für Alte Geschichte).
Témavezető: Prof. Dr. Hartmut Wolff
1994–1997 TMB ösztöndíj MTA
Régészeti Intézet. Témavezető: Dr. Gabler
Dénes. Téma: Esztergom és
környékének késő kelta–római
kori kézzel formált kerámiája
1998 Történelemtudomány (régészet) kandidátusa (Nr. 17.259)
2007 Magyar Tudományos Akadémia -
Tudománykommunikációs és
kutatásmenedzsment tanfolyam
Munkahely:
1994–1997 MTA Régészeti Intézet, TMB
ösztöndíjas, tudományos
segédmunkatárs,
1997– MTA Régészeti Intézet, tudományos főmunkatárs
Ösztöndíjak:
1993–1994 DAAD ösztöndíj (Universität Passau)
1994–1997 TMB ösztöndíj (MTA Régészeti Intézete)
2003–2005 Bolyai János Kutatói ösztöndíj
2006.03–04 DAAD Wiedereinladungsstipendium (Römisch-Germanische Kommission, Frankfurt a. M.)
Tanulmányutak:
1999:
CRFB program keretében: Römische-Germanische Kommission, Frankfurt a. M.
2001:
Akadémiai csereegyezmény: Universität Wien, Institut
für Ur- und Frühgeschichte (Prof. H. Friesinger). Időpont:
október 15-30.
2003:
Römisch-Germanisches Zentralmuseum Mainz
Kutatási projektek, pályázatok:
1996–1999 Római kori bennszülött kerámia (OTKA F 019537)
2000–2003 Az almásfüzitői vicus leletanyagának feldolgozása (OTKA F 033081)
2002–2006 Páty-terminál, kelta-római
település anyagának feldolgozása (OTKA
pályázat, témavezető: Dr. Ottományi Katalin)
2006– Kontinuität und Migration in und um
Keszthely-Fenékpuszta von der Spätantike bis zum 9. Jh.
(Együttműködés GWZO, Universität Leipzig)
2008 NKA Publikációs pályázat (pályázati azonosító: 2713/20)
Tagságok:
Ókortudományi Társaság tagja
2003– Az ANTAEUS, az MTA Régészeti Intézet
évkönyvének szerkesztőbizottsági tagja
2007- A Magyar Régész Szövetség honlapjának szerkesztőbizottsági tagja
2004:
Agyagművesség évezredei a
Kárpát-medencében. Iparrégészeti
konferencia. Szervező: Budapest, Néprajzi Múzeum.
Előadás: Római kori bennszülött kerámia. Publikáció.
2005:
Limes XIX. Proceedings of the XIXth International Congress of Roman
Frontier Studies. Pécs, Hungary, September 2003. Pécs
2005. Könyvbemutató.
2006:
Környezettörténet 2006 konferencia, Budapest.
Előadás: A római kori
tájátalakítás XVIII. századi
következményei a Fényes-patak és az
Átal-ér Tata alatti szakaszának
ártéri területein. Szerzőtárs: Viczián
István (MTA Földrajztudományi
Kutatóintézet). Publikáció.
2007:
Oltárkő-avatás, Almásfüzitő Petőfi tér. Avatóbeszéd.
Vortragsreihen, Universität Leipzig GWZO.
Előadás: Römische Denkmäler und Geschichte des römischen Limesabschnittes
in der Umgebung von Odiavum
FRKR III, Szombathely. Előadás címe: Megjegyzések
a keszthely-fenékpusztai erőd késő antik
kerámiájához. Bemutató. Szerzőtárs: Heinrich-Tamáska Orsolya (Universität Leipzig, GWZO).
1992
1. -: Római hadijelvények [Römische
Militärzeichen]. Történ Ész. Az MTE (JPTE)
lapja I/2 (1992) 11–13.
1994
2. Zs. Visy–F. Horváth: Babarc-Szabadföldek. Römische Villa. Specimina Nova VIII (1994) 125–149.
1996
3. Gabler D.–Horváth F.: A szakályi terra
sigillaták és helyük a bennszülött telep
kerámiaspektrumában. (Die Terra Sigillaten und ihre Rolle
im Keramikspektrum der einheimischen Siedlung von Szakály)
Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XIX (1996)
115–190.
1998 4. -: Die handgeformte spätkeltische und
römische Keramik in Esztergom und in ihrer Umgebung. Alba Regia 27
(Székesfehérvár 1998) 65–81.
1999
5. -: Albertfalva bennszülött durva kerámiája
(Einheimische Grobkeramik von Albertfalva). Budapest
Régiségei XXXIII (1999) 367–379.
6. -: A római kori bennszülött kerámia (Die
römerzeitliche einheimische Keramik). Specimina Nova XV (1999)
53–66.
7. -: A terra sigillata anyag és értékelése
[Die Terra Sigillaten]. In: Kompolt-Kistér. Újkőkori,
bronzkori, szarmata és avar lelőhely. Leletmentő
ásatás az M3-as autópálya
nyomvonalán [Ein neusteinzeitlicher, bronzezeitlicher,
sarmatischer und awarenzeitlicher Fundort. Rettungsgrabung entlang der
Spurlinie des M3-Autobahns]. Heves megyei régészeti
közlemények. Eger 1999, 193–194.
2001
8. -: Terra sigillata magángyűjtemény
Sárvár és könyékéről (Terra
Sigillaten aus einer Privatsammlung von Sárvár).
ComArchHung 2001, 87–123.
9. -: Almásfüzitő, Foktorok. In: Régészeti
kutatások Magyarországon 1998 [Archäologische
Forschungen in Ungarn im Jahre 1998]. Budapest 2001, 125.
2002
10. V. Kulcsár–F. Horváth: Die Terra
Sigillata-Funde der kaiserzeitlichen Siedlung
Vác-Csörögi rét im Barbaricum. In: Zwischen Rom
und dem Barbaricum. Festschrift für Titus Kolník zum 70.
Geburtstag. (hrsg. J. Rajtár–K. Pieta–K.
Kuzmová). Nitra 2002, 313–324.
2003 12. -: Die römerzeitliche Siedlungskeramik im
Vicus von Almásfüzitő (Odiavum/Azaum) am Beispiel einer
frühkaiserzeitlichen Grube. Xantener Berichte 13 (Xanten 2003)
206–240.
13. -: Terra Sigillata aus dem Kastellvicus Azaum/Odiavum aus den
Jahren 1998–2000. in: Pannonica Provincialia et Archaeologia
Evgenio Fitz Octogenario dedicata. (Budapest 2003) 139–196.
14. - : Azaum castellum. In: The Roman Army in Pannonia. Budapest 2003, 80–82.
15. -: Almásfüzitő, Foktorok. In: Régészeti
Kutatások Magyarországon 2001 [Archäologische
Forschungen in Ungarn im Jahre 2001]. Budapest 2003, 134.
16. -: Almásfüzitő, Foktorok. In: Régészeti
Kutatások Magyarországon 2002 [Archäologische
Forschungen in Ungarn im Jahre 2002]. Budapest 2003, 174–175.
2004
17. -: Almásfüzitő, Foktorok. In: Régészeti
Kutatások Magyarországon 2003 [Archäologische
Forschungen in Ungarn im Jahre 2003]. Budapest 2004, 154–155.
2005
19. Fekete Cs.–Honti Sz.–Horváth F.–Jankovich
B. D.–Korom A.–Költő L.: Terepjárások
Somogy megyében 1999–2004 [Geländebegehungen im
Komitat Somogy in den Jahren 1999–2004]. Régészeti
Kutatások Magyarországon 2004. Budapest 2005, 91-120.
20. Viczián I.–Horváth F.:
Brigetio (Ószőny)–Azaum (Almásfüzitő)
limesszakaszának római kori emlékei a terület
geomorfológiai viszonyainak tükrében [Römische
Denkmäler des Limesabschnittes Brigetio
(Ószőny)–Azaum (Almásfüzitő) im Spiegel der
geomorphologischen Verhältnisse]. In: (Füleky Gy. szerk.): A
táj változásai a
Kárpát–medencében. Víz a
tájban. Gödöllő 2005, 223–226.
21. Vaday A. (unter Mitwirkung von F. Horvath): Corpus der
römischen Funde im europäischen Barbaricum. Ungarn. Bd. 1. :
Komitat Szolnok. Bonn 2005.
2006 22. Horváth F.–Viczián I.: A
római kori tájátalakítás XVIII.
századi következményei a Fényes-patak
és az Átal-ér Tata alatti szakaszának
ártéri területein. In: Kázmér M.
(szerk.): A Környezettörténet 2006 konferencia
előadásainak összefoglalói. Az
Általános Földtani Szemle Könyvtára 2.
Budapest 2006, 50–51.
23. -: Almásfüzitő római kori
múltjának kutatásairól (Über die
römerzeitliche Forschung in Almásfüzitő). in:
Ókor V (2006/1) 82–85.
24. Viczián I.–Horváth F.: A tatai mocsarak a
római korban és Mikoviny Sámuel lecsapoló
munkája (Marshes in the environs of Tata at the Roman Age and
their draining by Sámuel Mikoviny). Földrajzi
Értesítő LV/3–4 (2006) 257–272.
25. -: Római kori
bennszülött kerámia. In: Holló Sz. A. -
Szulovszky J. (szerk): Az agyagművesség évezredei a
Kárpát-medencében. Budapest 2006,
2007
26. -: Ordacsehi-Bugaszeg. Terra sigillata leletek egy átmeneti
tabor árkából [Terra Sigillaten aus den Graben
eines temporären Militärlagers in Ordacsehi-Bugaszeg]. In:
Belényesy Károly - Honti Szilvia - Kiss Viktória
(szerk.): Gördülő idő. Régészeti
feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei
szakaszán (Zamárdi és Ordacsehi
között)/Rolling Time. Excavations on the M7 Motorway in
County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi. Budapest 2007.
27. -: Mesterjegyes terra sigillata utánzata. in:
Belényesy Károly–Honti Szilvia–Kiss
Viktória (szerk.): Gördülő idő.
Régészeti feltárások az M7-es
autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi
és Ordacsehi között (Rolling time. Excavations on the
Motorway in County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi).
Budapest 2007, 232–233.
28. -: Késő kelta kemence Ordacsehi-Kistöltés
lelőhelyen [Ein spätkeltischer Töpferofen in
Ordacsehi-Kistöltés]. In: Belényesy Károly -
Honti Szilvia - Kiss Viktória (szerk.): Gördülő idő.
Régészeti feltárások az M7-es
autópálya Somogy megyei szakaszán (Zamárdi
és Ordacsehi között)/Rolling Time. Excavations on the
M7 Motorway in County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi.
Budapest 2007.
29. -: Celtic and Roman Age settlement patterns in the
Baláta-tó area. In: Environmental archaeology in
Transdanubia. Ed. by Zatykó, Cs. - Juhász, I. -
Sümegi, P.Varia Archaeologica Hungarica 20. Budapest 2007,
253–256.
30. Horváth F.–K. Palágyi S.: Celtic and Roman
settlement patterns in the Balaton Uplands. In: Environmental
archaeology in Transdanubia. Ed. by Zatykó, Cs. - Juhász,
I. - Sümegi, P.Varia Archaeologica Hungarica 20. Budapest 2007,
116–121.
31. -: Egy ritka emailos fibula Almásfüzitő
vicusából (Eine seltene Emailfibel aus dem Vicus von
Almásfüzitő). Archaeologiai Értesitő 132 (2007)
295–304.
2008
33. -: Almásfüzitő-Foktorok, in: Régészeti
Kutatások Magyarországon 2007. Budapest 2008, 160-161.
Elkészült kéziratok:
-: Lussonium. Terra sigillaták [Terra Sigillaten].
-: Nagyút-Göböly-járás II. szarmata
településének terra sigillata anyaga. [Die Terra
Sigillaten der sarmatischen Siedlung von
Nagyút-Göböly-járás II].
-: Kecskemét-Belsőnyír szarmata telep terra sigillata
anyagának áttekintése [Terra Sigillaten der
sarmatischen Siedlung von Kecskemét-Belsőnyír].
-: A baracsi terra sigillata anyag értékelése [Terra Sigillaten Annamatia/Baracs].
-: Das Auxiliarkastell Odiavum in Almásfüzitő.
Szerkesztés:
ANTAEUS: Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarum Hungaricae 26 (2003), 411 p., ill.
ANTAEUS: Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarum Hungaricae 27 (2004) 471 p., ill.
ANTAEUS: Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarum Hungaricae 28 (2005) 383 p., ill.
Research on the prehistory of the Hungarians: a review : Papers
presnted at the meetings of the Institute of Archaeology of the HAS,
2003-2004. VAH 18 (2005) 404 p., ill.
ANTAEUS: Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarum Hungaricae 29-30 (2008)
576 p., ill.