Magyar
tudományos
akadémia
Bölcsészettudományi kutatóközpont
Régészeti Intézet

Alapadatok

Kovács Gyöngyi

beosztás: tudományos főmunkatárs, igazgatói megbízott

tudományos fokozat: PhD

szervezeti egység: Honfoglalás kor, középkor és kora újkor

kutatási terület: kora újkor (török kor)

telefon: +3612246700/4267

email: kovacs.gyongyi@btk.mta.hu

Életrajz

születési év:

1957

 

végzettség:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest

1981: régészet–török szak

 

tudományos fokozat:

1997: ELTE BTK, PhD

1984: ELTE BTK, egyetemi doktor (dr. univ.)

 

munkahelyek, beosztások:

2012– : MTA BTK Régészeti Intézet, tudományos főmunkatárs, igazgatói megbízott

1997–2011: MTA Régészeti Intézete, tudományos főmunkatárs

1987–1996: MTA Régészeti Intézete, tudományos munkatárs

1985: Törökország, Ankarai Egyetem

1980–1986: Damjanich János Múzeum, Szolnok, régész-muzeológus

 

tagságok:

2017– : MTA Régészeti Tudományos Bizottság tagja

2005–2010: OTKA RGM zsűritag

2009– : Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (választmányi tag)

2005– : Magyar Régészszövetség (alapító tag)

ICOM

Castrum Bene Egyesület

 

szerkesztőbizottsági tagság:

2016– : Hereditas Archaeologica Hungariae

 

díjak, kitüntetések:

2016: Schönvisner-díj

Publikációk

A teljes bibliográfia és az egyes tanulmányokra való független hivatkozások megtekinthetők a Magyar Tudományos Akadémia honlapján található MTMT Adatbázisban:

 

válogatott bibliográfia:

1. Kovács Gy.: Török kerámia Szolnokon (Turkish Pottery from Szolnok). Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 30–31. Szolnok: Damjanich János Múzeum 1984. 152 p. és 35 t.

2. Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében [Weitschawar / Bajcsa-Vár. A Styrien fortification from the second half of the 16th century in Hungary]. Szerk.: Kovács Gy. Zalaegerszeg: Zala megyei Múzeumok Igazgatósága 2002. 259 p.

3. Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Eds.: I. Gerelyes – Gy. Kovács. Opuscula Hungarica III. Budapest: Hungarian National Museum 2003. 412 p.

4. Kovács, Gy.: Iznik Pottery in Hungarian Archaeological Research. In: Turkish Flowers. Studies on Ottoman Art in Hungary. Ed.: I. Gerelyes. Budapest 2005, 69–86.

5. Kovács Gy.: Ottoman Military Architecture in Hungary. In: Thirthteenth International Congress of Turkish Art [Budapest 2007]. Eds.: G. Dávid – I. Gerelyes. Budapest 2009, 375–392.

6. Kovács Gy. – Rózsás M.: A barcsi török vár és környéke. Újabb kutatások (1999–2009) (The Ottoman-Turkish Castle at Barcs and its surroundings. New Research /1999–2009/). In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon / Archaeology of the Middle Ages and Early Modern Period in Hungary. I–II. Szerk.: Benkő E. – Kovács Gy. Budapest 2010. II: 621–642.

7. Kovács, Gy – Bartosiewicz, L. – Éder, K. – Gál, E. – Miklós, Zs. – Rózsás, M. – Tóth, J. A. – Zatykó, Cs.: Medieval and Ottoman-period (14th–17th c.) archaeology in the Drava river region, Hungary. ActaArchHung 65 (2014) 155–168.

8. Kovács, Gy. – Hatházi G.: Újabb kutatások a csókakői várban. Az alsóvár régészeti kutatása (2014–2015). [Recent research at Csókakő Castle, Fejér County. The archaeological research into the outer ward /2014–2015/]. Castrum 19/1–2 (2016) 111–130. 

9. Kovács Gy. – Csányi M. – Tárnoki J.: Topográfiai kutatások a Tiszazugban (Jász-Nagykun-Szolnok megye) (Topographic research in the Tiszazug area /Jász-Nagykun-Szolnok County/). In: Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő / Archaeological Topography of Hungary. Past, Present and Future. Szerk.: Benkő E. – Bondár M. – Kolláth Á. Budapest 2017, 239–253.

10. Kovács Gy.: A kora újkori kerámia változásaihoz. Régi és új elemek a székesfehérvári Hiemer-ház leletanyagában (Changes in early-modern-age ceramics. The old and the new in finds from Székesfehérvár’s Hiemer house). In: Mesterségek és műhelyek a középkori és kora újkori Magyarországon. Tanulmányok Holl Imre emlékére / Crafts and Workshops in Hungary during the Middle Ages and the Early Modern Period. Studies in Memory of Imre Holl. Szerk.: Benkő E. – Kovács Gy. – Orosz K. Budapest 2017, 325–351.

A teljes publikációs lista pdf-formátumban

Kutatás

kutatási tevékenység:

-          Magyarország Régészeti Topográfiája (1987– ) OTKA-projektek (résztvevő, témavezető Torma István). Az MRT-program keretében a Tiszazug kutatásában való részvétel, együttműködve a szolnoki Damjanich János múzeum régészeivel.

-          Török kori leletegyüttesek feldolgozása (1998–2001) OTKA-projekt (témavezető)

-          A bajcsai vár (1578–1600) kerámiája (2002–2006) OTKA-projekt (témavezető). A projekt a délnyugat-dunántúli, stájer finanszírozással épült Bajcsavár (1578–1600) ásatásából származó – számos német, osztrák, stájer, itáliai tárgyat is tartalmazó – gazdag együttest vizsgálta.

-          Keleti kerámia a hódoltságban (2002–2005) OTKA (résztvevő, témavezető Gerelyes Ibolya, MNM)

-          Településrégészeti és környezettörténeti kutatások a Dél-Dunántúlon (2008–2013) OTKA-projekt (témavezető; a kutató csoport tagjai Miklós Zsuzsa, Zatykó Csilla, Sümegi Pál, Bartosiewicz László, Gál Erika, Tóth János Attila). A pályázat futamideje alatt különféle kutatási módok segítségével vizsgáltuk a Dél-Dunántúl kisebb régióiban a középkori és kora újkori (14–17. századi) környezettörténet, vár- és településszerkezet, valamint anyagi kultúra egyes kérdéseit, részben új megközelítési formákkal. A számos tanulmány, előadás mellett 2016-ban jelent meg – OTKA támogatással – a projekt természettudományos kutatási eredményeit összefoglaló kötete („per sylvam et per lacus nimios” The Medieval and Ottoman Period in Southern Transdanubia, Southwest Hungary: the Contribution of the Natural Sciences. Eds.: Kovács, Gy. – Zatykó, Cs. Budapest: Institute of Archaeology RCH HAS).

-          A csókakői vár török kori építéstörténete (1996– ), Hatházi Gáborral közösen. A Vértes oldalában épített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló Árpád-kori eredetű, sziklára épült kővára. A vár 1543–44-ben oszmán fennhatóság alá került, amely – a tizenöt éves háború (1593–1606) egy-két évét kivéve – 1687-ig folyamatos volt. A vár a Nemzeti Várprogram részévé vált, a régészeti kutatás, a vár teljes területének feltárásával, 2017-ben lezárult.

-          Pest megye őskori és középkori várai (2014–2018) OTKA/NKFIH (témavezető, korábban Miklós Zsuzsa; a kutató csoport tagjai Benkő Elek, Czajlik Zolán, Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence). Pest megyében jelenleg mintegy 100 őskori és középkori vár ismert (földvár és kővár). Miklós Zsuzsa 2014 májusában bekövetkezett tragikus halálát követően a Régészeti Intézet vállalta a pályázathoz kapcsolódó – részben az MRT Pest megyei munkálataiból kinövő – kutatások kiegészítését, befejezését. A munka során a történeti értékek egységes szempontok szerinti feltérképezésén túl képet alkothattunk a régió bronzkori településtörténetéről, a tájról, a középkori és oszmán kori várakról, a topográfiai változásokról. Örökségvédelmi szempontokat is szem előtt tartva dokumentáltuk a várak, erődítések jelenlegi állapotát, többek között olyan erődítési struktúrákat mértünk fel, melyek a földfelszínen már nem láthatók.

-          A középkori Kárpát-medence környezettörténete (2014–2019) OTKA/NKFIH (résztvevő, témavezető Benkő Elek). A pályázat több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) együttműködésével a középkori Kárpát-medence környezettörténetének átfogó elemzésére törekszik, a magyar honfoglalás korától a kora újkorig terjedő időszakban.

 

ásatási tevékenység, terepmunka:

A) 1980–1986: Jász-Nagykun-Szolnok megyei ásatások (részben vezetőként, részben résztvevőként)

Jászberény-Hajtai homokbánya, Nagyrév-Zsidóhalom, Kengyel-Halastó, Törökszentmiklós-Rózsa tér és Plébánia-kert, Rákóczifalva-Kastélydomb, Törökszentmiklós-Szenttamás, Szolnok-Zagyvapart

B) 1987–1991: az MRT keretén belül

1987–1991 terepbejárások: kunszentmártoni járás (Jász-Nagykun-Szolnok m.) területén, a Damjanich János Múzeum régészeivel közös program keretében

1987–1988 szondázó ásatás: Tiszainoka-Csonkatorony (középkori templom és 16–18. századi templom körüli temető)

C) 1982–2014: török hódoltsági helyszínek kutatása

1982–1983 Törökszentmiklós-Rózsa tér, Plébánia-kert (török palánkvár, szondázó ásatás)

1984 Törökkoppány-Belterület (török palánkvár, szondázó ásatás)

1989–1994, 2002–2003 Barcs-Belterület (török palánkvár, szondázó ásatás), Éder Katalin, Költő László, Papp Adrienn, Rózsás Márton közreműködésével

1995–2001 Nagykanizsa-Bajcsavár (16. századi stájer építésű palánkvár, teljes körű feltárás) Vándor Lászlóval közösen

2004 Zsámbék-Törökkút (szondázó ásatás) Gáll Ervinnel közösen

1996–2017 Csókakő-Vár (13–17. századi kővár, teljes körű feltárás) Hatházi Gáborral közösen.

D) konzulensi tevékenység különböző lelőhelyeken

 

oktatási tevékenység:

Előadások, féléves szakmai gyakorlatok, szakdolgozati témavezetés, PhD opponensi vélemények és részvétel vizsgabizottságokban (ELTE, SzTE)

© 2015 | Magyar Tudományos Akadémia