Egy közel tíz éves kutatómunka eredményeként, P. Fischl Klára szerkesztésében megjelent a Bronze Age Landscape at Gelej. Archaeological Researches at Gelej-Pincehát, Gelej-Kanális dűlő and Gelej-Beltelek dűlő című kötet. A bonni Dr. Rudolf Habelt GMBH Kiadó gondozásában, az Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie sorozat 391. köteteként napvilágot látott munka a Gelej határában előkerült bronzkori lelőhelyek, kiemelten egy késő bronzkori temető feldolgozásának eredményeit mutatja be. A kötet hivatalos bemutatója 2024 februárjában lesz.
A kötet borítója
A középső bronzkori füzesabonyi kultúrába sorolt, Gelejen feltárt temetkezések Kemenczei Tibor 1979-es publikációja nyomán Gelej nevét örökre beírták a Kárpát-medence őskori kutatástörténetébe. Kevesen tudják azonban, hogy a Gelej-Kanális-dűlő területén a középső bronzkori sírokon kívül – tulajdonképpen felettük – egy hasonló nagyságú késő bronzkori temetőrészlet is feltárásra került. Ugyanakkor a Kanális-dűlő és a Beltelek-dűlő területén előkerült temetők egy nagyobb bronzkori lelőhelykomplexum részei voltak. E lelőhelyek összefoglaló bemutatására vállalkozik a kötet, különös tekintettel a Gelej-Kanális-dűlő területén feltárt és részleteiben mindmáig közöletlen késő bronzkori temetőrészletre.
A késő bronzkori temetőrészlet fémtárgyainak elhelyezkedése
A kötetben a Bevezető (1. fejezet) után a régészeti lelőhely kutatástörténetét és topográfiáját (2. fejezet), majd a középső és késő bronzkorban egyaránt lakott, Gelej-Pincehát lelőhelyen feltárt települést (3. fejezet), továbbá a középső bronzkori település roncsolásmentes vizsgálatainak eredményeit és a tágabb környezet vizsgálatát (4. fejezet) ismerhetjük meg. A korábban már közölt középső bronzkori temető néhány sírjának komplex kronológiai és biorégészeti elemzését a 6. fejezetben olvashatjuk. A késő bronzkori temető rendkívül részletes bemutatását (5., 9–13. fejezetek) kiegészíti a korszak rövid ismertetése (7. fejezet) és a feldolgozás szempontjait bemutató 8. fejezet segíti. Az 531 oldalas kötetet egy összefoglaló fejezet (15. fejezet), majd bőséges irodalomjegyzék (16. fejezet) és 65 képes illusztráció zárja.
A klasszikus pilinyi és az ún. korai urnamezős–Pre-Gáva kerámiastílus finom különbségei és átmenetei a geleji temetőben (grafika: Gucsi László)
A késő bronzkori temetkezések elemzése eseményrégészeti és tárgybiográfiai megközelítésű, mely a hagyományos tipológiai fejezet mellett a temetkezések régészetének több új aspektusát is használja. A leletegyüttest jellemzően a késő pilinyi stíluskörbe lehet besorolni, a RBD−HaA1 időszakba. Az előkerült kerámiaanyagban azonban a szigorú késő pilinyi stílus mellett egy, a kötet szerzői által korai urnamezős–Pre-Gáva kerámiastílusnak nevezett északnyugati és déli kapcsolati rendszerre visszavezethető kerámiastílus is elkülöníthető volt. Ez a kapcsolati háló a temető fiatalabb sírjaiban a temetkezési rítus változásaiban és a kerámiakészítés chaîne opératoire-jában is megfigyelhető.
A kötetben összefoglalt komplex kutatási eredmények széleskörű együttműködésnek, csapatmunkának köszönhetőek, melyet a projekt kezdeményezőjeként, szerkesztőként és szerzőként egyaránt P. Fischl Klára irányított és fogott össze a 2010-es évek elejétől.
A geleji késő bronzkori temetőrészletből előkerült korsók hasának felülnézeti díszítési szimmetriaképei (grafika: Gucsi László)
A geofizikai kutatásokat Tobias L. Kienlin vezetésével a Kölni Egyetem Institut für Ur-und Frühgeschichte diákjai készítették a BORBAS projekt keretében. A késő bronzkori sírok antropológiai feldolgozását Hajdu Tamás az MTA-BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport tagjaként végezte el. A középső bronzkori sírokból vett minták radiokarbon, DNS és stronciumizotópos analízisei szintén e projekt keretében valósultak meg a szakterületek kutatóinak segítségével (Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella, Julia Giblin, Hajdu Tamás, Horváth Anikó, Kővári Ivett, Major István, Molnár Mihály, Palcsu László, Szécsényi-Nagy Anna, P. Fischl Klára).
A feldolgozó munkák során megtalált rézkori leletegyüttest Hegedűs Zsuzsa BA szakdolgozat keretében dolgozta fel a Szegedi Tudományegyetemen.
A késő bronzkori leletek tipológiai elemzésében a Herman Ottó Múzeumban Kalli András vett részt . A restaurálási és rajzolási munkákat Gucsi László végezte el. A munka szoros szakmai együttműködés zajlott Gucsi László, Kalli András és P. Fischl Klára között. Ennek során kristályosodott ki, hogy Gucsi László alapos megfigyelései nyomán a temető leletanyagának értékelése a hagyományos tipokronológiai feldolgozás mellett tárgybiográfiai és eseményrégészeti irányt is vehet. Ez a szemlélet aztán átitatta a temetési rítussal kapcsolatos megfigyeléseket és a készülő kötet többi fejezetét is. Így az eredetileg egyszerű anyagközlésnek induló feldolgozás egy bronzkori élettér sokirányú rekonstrukciójává bővült.
Részlet a geleji késő bronzkori temetőben használt tárgytípusok tipokronológiai elemzéséből. A kék sáv a temető használati idejét mutatja (grafika: Gucsi László)
A feldolgozó munkának, restaurálásnak a Herman Ottó Múzeum biztosított helyet. Külön köszönet illeti a Múzeum mindenkori vezetőit és az összes a feldolgozásban segítő kolléga mellett Kalászdi Györgyöt, Nagy Józsefet és Horváth Antóniát.
A feldolgozást és a kötet megjelenését a BORBAS és az MTA-BTK Lendület Mobilitás projektek, a kézirat elkészülését az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíja, a kiadást Tobias L. Kienlin támogatta.
P. Fischl Klára
